Az egykori szabad királyi városba 1840-ben, Hajdúsámsonból települtek be az első zsidó családok. 1846-ban már fallal körülkerített temetőjük volt, 1848-ban nemzetőrök is kikerültek soraikból, 1852-ben alakult meg a hitközség. Schlesinger Sámuel főrabbi szellemi irányítása alatt a debreceni lett az ország legerősebb statusquo hitközsége. Ezen kívül ortodox és egy kisebb haszid közösség is működött itt. Napjainkban is ebben a városban él a legnagyobb létszámú vidéki hitközség, amely központja a környék kisebb közösségeinek és a szórványban élőknek. Évente megrendezik itt a határon túli magyar nyelvű zsidó hitközségek és a magyarországi hitközségek vezetőinek, képviselőinek találkozóját, amely a Kárpát-medence zsidó közösségi életének egyik fontos eseményévé vált. Egymás mellett áll a templom (a volt iskolai zsinagóga) és a székház. Az 1909-ben épült, eklektikus stílusu, arányos tömbje már messziről látható. Példamutatóan felújították a templom szép belső terét, díszítését, berendezését.