Régészeti feltárások alapján már a 13. században is templom állt a mai Nagytemplom helyén. Az 1300-as években a Dósa család építtette a Szent András-templomot, majd a 16. században egy tűzvész pusztítása után épült helyére az András-templom. Az egyhajós, gótikus stílusban épült templom az 1802-es nagy debreceni tűzvészben teljesen leégett, ezért új templomot kellett építeni a város református hívei számára. Péchy Mihály építész tervei alapján 1805-ben kezdődtek meg a Debreceni Református Nagytemplom építkezési munkái, melyek 1827-re fejeződtek be.
A Debreceni Református Nagytemplom alapterület szerint hazánk legnagyobb református temploma, illetve a város és a Magyar Református Egyház ikonikus épülete. A neoklasszicista stílusban épült templom közel kétezer fő befogadására képes. Nemcsak egyházi, hanem történelmi és kulturális szempontból is jelentős helyszín. 1849. április 14-én itt olvasta fel Kossuth Lajos a Függetlenségi Nyilatkozatot, mely esemény folytán hazánk egyik legfontosabb Nemzeti Emlékhelye. 1991-ben pedig II. János Pál pápa is szolgált a Nagytemplomban, mielőtt megkoszorúzta volna az Emlékkertben a gályarabok emlékművét.
A látogatói élmény fokozása érdekében weboldalunk cookie-kat használ. A további böngészéssel Ön hozzájárul a cookie-k alkalmazásához. További információ>